Csapatként azt látjuk, hogy egy jól összeállított kiegészítő- és rendszerezési készlet nemcsak kényelmesebb, hanem igazságosabb és gyorsabb játékélményt is ad. A cél az, hogy kevesebb idő menjen el keresgélésre, és több maradjon a döntésekre. Az alábbi lépésekben végigvesszük, hogyan érdemes bolti szemlélettel felépíteni a saját megoldásaidat.
1. lépés: térképezd fel a játékgyűjteményed típusait és a leggyakoribb problémákat. Kártyajátékoknál tipikus gond a kopás és a keverés nehézsége, míg sok jelölős társasnál a szortírozás viszi el az időt. Írd össze, melyik játéknál a leghosszabb a fel- és elpakolás, mert ott térül meg először a fejlesztés.
2. lépés: válassz kártyavédőket a használati intenzitás és pakliépítés alapján. Pakliépítős játékoknál egységes vastagság és csúszás a legfontosabb, különben a keverés fárasztó és a lapok könnyebben sérülnek. Kockázat, hogy túl vastag védővel a pakli nem fér el a dobozban, ezért mérj dobozmagasságot és számolj a tárolóhellyel.
3. lépés: döntsd el, dobozon belüli betétet vagy moduláris tárolókat használsz. Betéteknél előny a gyors előkészítés, mert minden komponensnek fix helye van, viszont kevésbé rugalmasak bővítésekhez. Moduláris dobozkáknál könnyebb új kiegészítőket integrálni, de nagyobb a veszélye, hogy keverednek a készletek, ha nem címkézel.
4. lépés: standardizáld a tokenek és jelölők tárolását a játékest ritmusához. Mi gyakran javaslunk több rekeszes, zárható tárolót, ahol egy rekesz egy játékot vagy egy frakciót jelent. Kockázat, hogy a túl apró rekeszek lassítják a visszapakolást, ezért inkább a kevesebb, jól elválasztott kategóriára törekedj.
5. lépés: gondolkodj asztalképben, nem csak dobozban. Kockatálca, kártyatartó és jelölőtálkák segítségével kevesebb a szétesés és a véletlen leverés, főleg kisebb asztalon. A kockázat az, hogy túl sok kiegészítő zsúfolttá teszi a teret, ezért először csak a legzavaróbb problémát oldd meg, majd bővíts fokozatosan.
6. lépés: építs játékest-szettet szervezési szemlélettel. Egy külön „játékest készletben” legyen időmérő (opcionális), jegyzetlap, ceruza, néhány univerzális jelölő, valamint extra tasakok és címkék. Előny, hogy bármelyik játéknál azonnal kéznél van, kockázat viszont, hogy elvész a készlet, ha nem fix helyen tárolod a polcon vagy a táskában.
7. lépés: kezeld a bővítéseket úgy, hogy ne lassítsák a tanítást és a kezdést. Ha új tartalmat veszel, döntsd el, külön dobozban marad-e, vagy integrálod az alapjátékba, és ennek megfelelően frissítsd a feliratokat. A kockázat az, hogy az összekeverés után nehezebb visszaállítani az alapjátékot egy kezdő csapatnak, ezért tarts „alap mód” tasakot vagy szeparátort.
8. lépés: válassz polcrendszert és hordozást a dobozformátumokhoz. A függőleges tárolás helytakarékos, de csak akkor jó, ha a belső tárolás is zárt és nem szóródik, különben a komponensek elcsúsznak. A kockázat csökkentésére használj zárható tasakokat, és a nehezebb dobozokat tedd alulra, hogy a sarkok kevésbé sérüljenek.
9. lépés: tervezz külön a logikai és puzzle jellegű játékokra. Ezeknél az alkatrészek hiánytalansága kritikus, ezért érdemes átlátszó, számozott tasakokat használni, és egy gyors ellenőrző listát a doboz fedelében. Kockázat, hogy a túl szoros csomagolás kárt tehet az elemekben, így hagyj egy kevés „mozgásteret” és kerüld a túl erős gumipántokat.
